masfél óraja, talán kettô, nem számolom
mióta hallgatom a hangoddal teletûzdelt
másodperceket.. megszökik tôle a nyugalom,
és könny szemembe
egy hete volt, vagy egy éve már, tíz..
tízezer? ugyan-így vízhangzott a mennyezet
és hasított húsomba csalán, folyó víz
-legalább boldog voltam!
igennel bólogatok, te igennel ugyanúgy
távolban csípkedsz mûvelt jávort, torzat,
rezgôt, nehezet; hogy játszódik a múlt,
te úgy játszol énvelem
ostoba vagyok, bocsánat erre nincsen,
ostobának születtem, szabad akaratból
engedtem Angyalnak: hadd csettintsen,
én, Bárány mégis meglepôdtem..
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
2016-09-18
2016-08-17
i heard an odd tale about a beetle...
i heard an odd tale about a beetle
who tought she is a cockroach
-in a brooch-
hiding in the pockets of the people
planning an appropiate approach
likwise ladybugs and butterflies
they just show off gracefully
-so pretty-
but all o'them being insects: surprise,
surprise... who dares envy or pity
those, who broke all her jointed legs
'cause beetles who have wings on..
-...ah, on pegs-
why waste time crawling into webs
when you can fly onto one?
who tought she is a cockroach
-in a brooch-
hiding in the pockets of the people
planning an appropiate approach
likwise ladybugs and butterflies
they just show off gracefully
-so pretty-
but all o'them being insects: surprise,
surprise... who dares envy or pity
those, who broke all her jointed legs
'cause beetles who have wings on..
-...ah, on pegs-
why waste time crawling into webs
when you can fly onto one?
2016-01-12
A FERGETEG ORMÁN
Szólnom kell akármit is és ha már együtt vagyunk, hát nektek beszélek.
Mindegy, ha azt is hiszem, hogy magamnak szólok.
Néha meghalljuk nevünket, de akkor ott vagyunk, ahol a madár se jár
A fergeteg ormán sugárzunk fölfelé messze a sugarak portengerétől
Csak a szívünkből zuhanó szelek lengetnek fölfoghatatlan villamosságot
Följebb tolom fejemről a fellegeket, de azért érzem a levegővel
Cirógatnak a tavalyi bimbók, s a lehullott levelek nyomdokai
Mindegy, ha azt is hiszem, hogy magamnak szólok.
Néha meghalljuk nevünket, de akkor ott vagyunk, ahol a madár se jár
A fergeteg ormán sugárzunk fölfelé messze a sugarak portengerétől
Csak a szívünkből zuhanó szelek lengetnek fölfoghatatlan villamosságot
Följebb tolom fejemről a fellegeket, de azért érzem a levegővel
Cirógatnak a tavalyi bimbók, s a lehullott levelek nyomdokai
Szólnom kell akármit is és ha már együtt vagyunk, hát nektek beszélek
A madarak meghalnak fölötte, szívére hull kicsi, hideg testük.
A madarak meghalnak fölötte, szívére hull kicsi, hideg testük.
Nagyon szegény az ember,
Ha egyedül van és kedvesét szeretné harapdálni,
De úgy, hogy az őneki mégse fájjon.
Ha egyedül van és kedvesét szeretné harapdálni,
De úgy, hogy az őneki mégse fájjon.
1924 ősze
tags:
józsefattila,
vers
2015-07-01
2014-12-29
unexpected bark
Ahogy kisded puppik a réten,
Úgy ugrál összes belsõségem
A nyolcvannégyes rengeteg
avarján-kátyuként ott remeg-
Kis teste Bagolynak és Verébnek,
hogy cukormázas bronzérmének
Öröme hátukon végigfut
És melegbe fordítva a kis-kaput
Semmiségbe torkollik a száguldás
-a rétközt futó buszmegállás-
Gyorsan semmibe
Gyorsan a semmibe
Kétszer is belerúgtam septibe,
Csíkként húzódik minden múló,
Ami pont is: mind semmibe nyúló;
Három elmúlás a testemen centi,
-incsben meg nem mondom mennyi-
Nyúló pontom felé éteren nyúlni nem,
Felfelé pedig nyújtózni kell rendesen;
Én mondom: nincs már víz a pincében,
Ha van, az majd' mind szõlõ ízben..
Az is a miénkben
2014-05-26
József Attila - Fákon
A fákon, mint a bokrokon
a bogyó, lóg a sok rokon.
1935. jún. 14.
A fákon, mint a bokrokon
a bogyó, lóg a sok rokon.
1935. jún. 14.
tags:
józsefattila,
quote,
vers
2014-03-10
reggeli fenyegetés
mikor a tegnap keserüjét hordom a számban,egy félig elhasznált baráttal a szobábanébredéstől fenyegetve, vörös-lila sebekkel-a combomon-a fal csettintve rápereg kinyúlt karomra,sokasodó tetemét abadon gyűjtöm halombaa felhasított gyomrába egy olcsó ágynak,mely nem ad helyet szerelemfűtt vágynakcsak magányosoknak
2013-11-04
a négy szín
I.
már nyitás után 5 percel sikerült odaérni. végül mégsem a tömekközlekedést választotta a noi szereplonk, mert tudta, hogy az általában lassabb lesz, lassabb, mint a taxi. drága, de megtehette, hogy inkább kifizet háromszor annyit, mint egyébként szánt volna rá. megoldások.
a bolt üres volt. épp, ahogy szerette volna, épp ahogy akkor kellett lennie. karácsonyi leárazások, akciók, ajándékcsomagok. végigment az elso soron: kabátok, karácsonyi színben. vörös-zöld..sárga-kék. sárga-kék. abból volt a legkevesebb. senki nem várta a karácsonyt, meg lehetett mondani. a mi noi foszereplonk sem, bár eddig ezt nem tudhatta senki.
szóval végigsétált a soron, nem tetszett neki semmi. az egész bolt berendezése U alakú volt, körülöttük vörös szalagkorlát, ami a bolt névjegye volt. mondanom sem kell, hogy az sem tetszett senkinek, csak a mi noi nemu fohüsünknek. szerette az olyan dolgokat, amik nem helyénvalók. például a szalagkorlátok a ruhaboltokban, amik megakadályozzák, hogy bárki is a középen helyezkedo ruhákhoz furakodjon csak oda. zseniálisnak tartotta. az összes ilyen marketing fogást kedvelte igazából, de nem ez itt a lényeg.
a második U már jobban az ínyére volt. pulóverek. meleg, puha és bolyhos pamut pulóverek, durva tapintású muszálas garbók, egyszeru vékony géppel szott kardigánok.. és csokoládék. a csokoládék különösen izgatták a fantáziáját. ugyebár ez már annyira o volt, hogy szinte már elalélt a gyönyörtol: hogy lehet valami ennyire nem helyénvaló??
levett egy fogast az U-ról: csontfehér kötött, molyhos, vastag, hosszú -túl nagy- pulóver. a fogas helye azonnal eltunt, amikor odanézett már pont olyan volt, mint elotte. hajszál pontosan. visszatette volna a pulóvert, de inkább magánál tartotta. ez volt a hiba, egy a sok közül.
a sor végi csokoládékhoz sietett, kezében a csontfehér kötött, molyhos, vastag, hosszú és túl nagy pulóverrel, amit nem tudott visszatenni, és amiért nagyon ideges volt, de majd késobb ráér vele foglalkozni. a csokoládépult egy muanyag plexilap alatt volt, szépen elrendezve, egyenlo távolságban a különféle finomságok, szinte matematikai pontossággal: sárga, kék, vörös és zöld csomagolások. a sárgán kívül mindegyiket szerette, de mindegyik nagyon jól nézett ki, mondhatni 'szemcsiklandozó'. a konfekcióáruk mellett ajándékcsomagolt változatok voltak: egy vörös és egy sárga összekötözve fekete szalaggal, egy kék és zöld összekötözve fekete szalaggal, egy sárga-zöld-vörös összekötözve fekete szalaggal, és így tovább. az volt aztán az elrendezés. nem borult az egész jobbra, amerre az ajándékcsomagosak voltak, pont tökéletes volt. mérnöki pontosságú szinte. ezt is fel lehetett írni hibának, de inkább csak szép volt. a noi karakterünk szinte már mosolygott, ha tudott volna, kezébe vett egy zöld-kék-vörös csomagot, fekete szalaggal összekötözve és a bolt végében elhelyezkedo kasszához sétált. letette a láthatóan nem normális eladója elé az árukat, azok mellé a kártyáját, ami nem bankkártya volt, de ehez a tranzakcióhoz most megetszi. a láthatóan nem normális eladó nem ember volt és tudta, hogy az nem bankkártya és a noi karakterünk nem fog tudni azzal fizetni, de belehelyezte a kártyaleolvasóba és a no felé fordította. az ujjait a billentyuk felett lebegtetve négy random számot pötyögött a gépezetbe, majd a zöld gombot lenyomva visszafordította az eladónak, aki lebillentette a fejét és pár percig úgy maradt. a visszaogazolásra vártak. mindketten idegesek lettek volna, hogyha ez egy vásárlás lett volna, pedig csak egy teszt.
II.
jobb is volt, hogy azért hagytak néhány fát abban az erdoben, így érdekesebb lesz a kaland. bár a pajzsal semmit nem fog érni a férfi karakterünk, valószínüleg eldobja, amikor kelleni fog és menekülni fog. a többi katona is hatalmas veszélynek voltak kitéve, pedig nekik még pajzsuk sem volt, de azért végrehajtották az operációt. elvégre a háttérben négy orosz tankkal rendelkezünk, rengeteg gyalogossal, és egy rakat civillel, akik készek meghalni a nemes cél érdekében. a legfontosabb pedig, hogy a királylány biztonságban van.
az erdoben maradt néhány fa magas volt. magas és vékony. egy öreg erdonél ez megszokott, és ez egy öreg erdo volt, magas és vékony fenyokkel benne, a koronákon madárfészkekkel, amikben vagy volt, vagy nem volt lakó.
a tikkasztó hoségben mindenkire ráolvadt a golyóálló mellény és a kezébe olvadtak a lofegyverek, de a katonák állóképessége nem ismer határokat, vagyis nem kéne. emberi lények.. ha azok lettek volna, de ok sem voltak azok.
mozdulatlanul álltak a tikkasztó hosogben, és a tikkasztó hoség alatt tényleg azt értem, ami. nagyon meleg, tikkaztó hoség.
az erdoben mozgolódás. ha távolról nézted, szinte láttad, ahogy a hatalmas alak balra és jobbra rohangál, mintha valamit keresne. minden bizonnyal a katonákat kereste, vagy csak élelmet. -az elso lehetséges hiba.- az utóbbira nem volt szükség, már rég halott volt a lény. valószínüleg az elso és egyetlen hiba. egy hatalmas tirannosaurus rex. a dinoszauruszok királya és egyenesen a tankok felé tartott. elobb még megtorpant az erdo szélén és szétnézett a seregen, meg a civileken, akik mozdulatlanul álltak, mintha csak robotok lettek volna, pedig ok voltak az egyedüli hús-vér emberek az egészben. a t-rex bömbölve nekirontott a seregnek, a sereg meg a levegobe tüzelve festékpatronokat lövöldöztek az állatra, sárgára, kékre, vörösre és zöldre festve azt, teljesen hülyét csinálva ezzel belole. a pajzsos emberünk hátrasimította a barna rövid haját és elindult futva az elso tank felé. felnyitotta az elso szellozonyílást és belenézett onnan, ahol állt. por szállt ki belole és füst: ez a motorhoz tartozott, visszacsukta és a másodikat is felnyitotta: egy rács mögül bodületes ho tódult ki. ez lesz az a nyílás, amit keresett. belekiabált valamit, majd rámászott a tankra, és a tetején lévo nyíláson keresztül belemászott a jármube, ahol a királylány biztonságosan tejes shake-et szürcsölgetett.
elkezdodött az operáció. a tank csövét a civilekre fordították és elkezdtek tüzelni. ha valaki fentrol nézte volna, akkor azt látja, hogy egy hosszúkás csepp alakban felrobbannak és eltunnek a civilek, megsemmisülnek. ezt elismételték addig, amig az összessel nem történt ez, vagyis mindegyik meg nem halt. aztán kijelentkezés.
III.
a fejfájáson és a hányingeren kívül más mellékhatása ezeknek nem szokott lenni, de mindegyik alany csak a fejét csóválta és az operátor felé fordulva csak annyit mondtak minden egyes szimuláció után, hogy "még mindig nem lesz jó". tekintve, hogy tele volt hibával így értheto is volt. de legalább a civileket sikerült eltüntetni egy viszonylag hiheto végkifejledtben, ami meglehetosen nagy haladás volt a legutóbbihoz képest, ahol csak szimpla háborút tettettek, és egymást kellett lemészárolniuk, valami Szíria nevu helyen..
IV.
halálom után tömegsírba temessetek, ne egyedül,
egyedül félek, mert ott mindenki elokerül.
ha mégis magányosan kéne örökké pihennem,
tegyél róla, drágám, ne legyen mit ennem
hisz úgyis éhezek, örökké fogok is, mint
elkényeztetett disznó: selyembélben legyint:
csinálsz, mit akarsz, segítségnek híján vagyok,
már nyitás után 5 percel sikerült odaérni. végül mégsem a tömekközlekedést választotta a noi szereplonk, mert tudta, hogy az általában lassabb lesz, lassabb, mint a taxi. drága, de megtehette, hogy inkább kifizet háromszor annyit, mint egyébként szánt volna rá. megoldások.
a bolt üres volt. épp, ahogy szerette volna, épp ahogy akkor kellett lennie. karácsonyi leárazások, akciók, ajándékcsomagok. végigment az elso soron: kabátok, karácsonyi színben. vörös-zöld..sárga-kék. sárga-kék. abból volt a legkevesebb. senki nem várta a karácsonyt, meg lehetett mondani. a mi noi foszereplonk sem, bár eddig ezt nem tudhatta senki.
szóval végigsétált a soron, nem tetszett neki semmi. az egész bolt berendezése U alakú volt, körülöttük vörös szalagkorlát, ami a bolt névjegye volt. mondanom sem kell, hogy az sem tetszett senkinek, csak a mi noi nemu fohüsünknek. szerette az olyan dolgokat, amik nem helyénvalók. például a szalagkorlátok a ruhaboltokban, amik megakadályozzák, hogy bárki is a középen helyezkedo ruhákhoz furakodjon csak oda. zseniálisnak tartotta. az összes ilyen marketing fogást kedvelte igazából, de nem ez itt a lényeg.
a második U már jobban az ínyére volt. pulóverek. meleg, puha és bolyhos pamut pulóverek, durva tapintású muszálas garbók, egyszeru vékony géppel szott kardigánok.. és csokoládék. a csokoládék különösen izgatták a fantáziáját. ugyebár ez már annyira o volt, hogy szinte már elalélt a gyönyörtol: hogy lehet valami ennyire nem helyénvaló??
levett egy fogast az U-ról: csontfehér kötött, molyhos, vastag, hosszú -túl nagy- pulóver. a fogas helye azonnal eltunt, amikor odanézett már pont olyan volt, mint elotte. hajszál pontosan. visszatette volna a pulóvert, de inkább magánál tartotta. ez volt a hiba, egy a sok közül.
a sor végi csokoládékhoz sietett, kezében a csontfehér kötött, molyhos, vastag, hosszú és túl nagy pulóverrel, amit nem tudott visszatenni, és amiért nagyon ideges volt, de majd késobb ráér vele foglalkozni. a csokoládépult egy muanyag plexilap alatt volt, szépen elrendezve, egyenlo távolságban a különféle finomságok, szinte matematikai pontossággal: sárga, kék, vörös és zöld csomagolások. a sárgán kívül mindegyiket szerette, de mindegyik nagyon jól nézett ki, mondhatni 'szemcsiklandozó'. a konfekcióáruk mellett ajándékcsomagolt változatok voltak: egy vörös és egy sárga összekötözve fekete szalaggal, egy kék és zöld összekötözve fekete szalaggal, egy sárga-zöld-vörös összekötözve fekete szalaggal, és így tovább. az volt aztán az elrendezés. nem borult az egész jobbra, amerre az ajándékcsomagosak voltak, pont tökéletes volt. mérnöki pontosságú szinte. ezt is fel lehetett írni hibának, de inkább csak szép volt. a noi karakterünk szinte már mosolygott, ha tudott volna, kezébe vett egy zöld-kék-vörös csomagot, fekete szalaggal összekötözve és a bolt végében elhelyezkedo kasszához sétált. letette a láthatóan nem normális eladója elé az árukat, azok mellé a kártyáját, ami nem bankkártya volt, de ehez a tranzakcióhoz most megetszi. a láthatóan nem normális eladó nem ember volt és tudta, hogy az nem bankkártya és a noi karakterünk nem fog tudni azzal fizetni, de belehelyezte a kártyaleolvasóba és a no felé fordította. az ujjait a billentyuk felett lebegtetve négy random számot pötyögött a gépezetbe, majd a zöld gombot lenyomva visszafordította az eladónak, aki lebillentette a fejét és pár percig úgy maradt. a visszaogazolásra vártak. mindketten idegesek lettek volna, hogyha ez egy vásárlás lett volna, pedig csak egy teszt.
II.
jobb is volt, hogy azért hagytak néhány fát abban az erdoben, így érdekesebb lesz a kaland. bár a pajzsal semmit nem fog érni a férfi karakterünk, valószínüleg eldobja, amikor kelleni fog és menekülni fog. a többi katona is hatalmas veszélynek voltak kitéve, pedig nekik még pajzsuk sem volt, de azért végrehajtották az operációt. elvégre a háttérben négy orosz tankkal rendelkezünk, rengeteg gyalogossal, és egy rakat civillel, akik készek meghalni a nemes cél érdekében. a legfontosabb pedig, hogy a királylány biztonságban van.
az erdoben maradt néhány fa magas volt. magas és vékony. egy öreg erdonél ez megszokott, és ez egy öreg erdo volt, magas és vékony fenyokkel benne, a koronákon madárfészkekkel, amikben vagy volt, vagy nem volt lakó.
a tikkasztó hoségben mindenkire ráolvadt a golyóálló mellény és a kezébe olvadtak a lofegyverek, de a katonák állóképessége nem ismer határokat, vagyis nem kéne. emberi lények.. ha azok lettek volna, de ok sem voltak azok.
mozdulatlanul álltak a tikkasztó hosogben, és a tikkasztó hoség alatt tényleg azt értem, ami. nagyon meleg, tikkaztó hoség.
az erdoben mozgolódás. ha távolról nézted, szinte láttad, ahogy a hatalmas alak balra és jobbra rohangál, mintha valamit keresne. minden bizonnyal a katonákat kereste, vagy csak élelmet. -az elso lehetséges hiba.- az utóbbira nem volt szükség, már rég halott volt a lény. valószínüleg az elso és egyetlen hiba. egy hatalmas tirannosaurus rex. a dinoszauruszok királya és egyenesen a tankok felé tartott. elobb még megtorpant az erdo szélén és szétnézett a seregen, meg a civileken, akik mozdulatlanul álltak, mintha csak robotok lettek volna, pedig ok voltak az egyedüli hús-vér emberek az egészben. a t-rex bömbölve nekirontott a seregnek, a sereg meg a levegobe tüzelve festékpatronokat lövöldöztek az állatra, sárgára, kékre, vörösre és zöldre festve azt, teljesen hülyét csinálva ezzel belole. a pajzsos emberünk hátrasimította a barna rövid haját és elindult futva az elso tank felé. felnyitotta az elso szellozonyílást és belenézett onnan, ahol állt. por szállt ki belole és füst: ez a motorhoz tartozott, visszacsukta és a másodikat is felnyitotta: egy rács mögül bodületes ho tódult ki. ez lesz az a nyílás, amit keresett. belekiabált valamit, majd rámászott a tankra, és a tetején lévo nyíláson keresztül belemászott a jármube, ahol a királylány biztonságosan tejes shake-et szürcsölgetett.
elkezdodött az operáció. a tank csövét a civilekre fordították és elkezdtek tüzelni. ha valaki fentrol nézte volna, akkor azt látja, hogy egy hosszúkás csepp alakban felrobbannak és eltunnek a civilek, megsemmisülnek. ezt elismételték addig, amig az összessel nem történt ez, vagyis mindegyik meg nem halt. aztán kijelentkezés.
III.
a fejfájáson és a hányingeren kívül más mellékhatása ezeknek nem szokott lenni, de mindegyik alany csak a fejét csóválta és az operátor felé fordulva csak annyit mondtak minden egyes szimuláció után, hogy "még mindig nem lesz jó". tekintve, hogy tele volt hibával így értheto is volt. de legalább a civileket sikerült eltüntetni egy viszonylag hiheto végkifejledtben, ami meglehetosen nagy haladás volt a legutóbbihoz képest, ahol csak szimpla háborút tettettek, és egymást kellett lemészárolniuk, valami Szíria nevu helyen..
IV.
halálom után tömegsírba temessetek, ne egyedül,
egyedül félek, mert ott mindenki elokerül.
ha mégis magányosan kéne örökké pihennem,
tegyél róla, drágám, ne legyen mit ennem
hisz úgyis éhezek, örökké fogok is, mint
elkényeztetett disznó: selyembélben legyint:
csinálsz, mit akarsz, segítségnek híján vagyok,
nem túrok már többé, csak egy valami vagyok: halott.
2013-07-15
godess
we just sat there,
everywhere
we saw it together
plucked out all the feathers
grew on each other.
forever.
everyone was there,
when we got together
i am the happiest now, here
with you, my dear.
i love you, you love me
i want to do nothing… nothing, just to feel
nothing is real.
there or here
let’s go there
let’s see the furthest near
those things we used to do
what we went through
it was me and you.
they all seem to be gone now….
july, june and final may
not even tears, no pray
nothing will take it away
like our hair now: all grey.
the Godess’s tears
they are all real:
her rare feathers
and the nothing she feels.
everywhere
we saw it together
plucked out all the feathers
grew on each other.
forever.
everyone was there,
when we got together
i am the happiest now, here
with you, my dear.
i love you, you love me
i want to do nothing… nothing, just to feel
nothing is real.
there or here
let’s go there
let’s see the furthest near
those things we used to do
what we went through
it was me and you.
they all seem to be gone now….
july, june and final may
not even tears, no pray
nothing will take it away
like our hair now: all grey.
the Godess’s tears
they are all real:
her rare feathers
and the nothing she feels.
2013-04-26
József Attila: Szeretnének
Jóról és rosszról nem gondolkozom,
csak szenvedek én és csak dolgozom.
Csinálok csempét, csavaros hajót,
bánatba rosszat, közönyömbe jót.
Munkámnak nincs se száma, se szeri.
Kedvesem tudja, ő számba veszi.
Ő számba veszi, hisz valamiben.
S ha kérdem, rámnéz s nem mondja, miben.
Ha fa volnék, hát fészket igazán
a varjú is szükségből rakna rám.
Ha föld volnék, mit kapás vénje tört,
csicsókás volna az a krumpliföld.
Krumplival is csak úgy volnék teli,
ahogy a munka megköveteli.
Ha víz volnék, hát volnék pocsolya.
Ha tűz volnék, hát volnék hamuja.
S ha én volnék az úr, az úr helyett,
nagyon szeretnének az emberek.
1928
csak szenvedek én és csak dolgozom.
Csinálok csempét, csavaros hajót,
bánatba rosszat, közönyömbe jót.
Munkámnak nincs se száma, se szeri.
Kedvesem tudja, ő számba veszi.
Ő számba veszi, hisz valamiben.
S ha kérdem, rámnéz s nem mondja, miben.
Ha fa volnék, hát fészket igazán
a varjú is szükségből rakna rám.
Ha föld volnék, mit kapás vénje tört,
csicsókás volna az a krumpliföld.
Krumplival is csak úgy volnék teli,
ahogy a munka megköveteli.
Ha víz volnék, hát volnék pocsolya.
Ha tűz volnék, hát volnék hamuja.
S ha én volnék az úr, az úr helyett,
nagyon szeretnének az emberek.
1928
tags:
bő,
józsefattila,
mittudomén,
quote,
vers
2012-09-17
Szabó Lőrinc - Semmiért egészen
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
2012-03-15
próbálkozzunk meg a Haikuval I.
azt mondod nem lehet boldog
az ember, soha, soha
de kibaszottul tévedsz. kurva!
az ember, soha, soha
de kibaszottul tévedsz. kurva!
tags:
kirohanás,
my own work,
vers
2011-10-04
2,09 - livin'
őrület-
maradni. kitépett hajszálak a talajon
szabályosan. ahogy vércseppek a havon
nyugodni. ahogy a ő itt, haragban
reszketni. megbánni, amit mondtam
élet-
körforgás. fogkrémszag a metrón
jelkép. kettő egyből a betonon
hiány. megmaradt szelet kenyér
elfogyni. ahogyan néha a remény
emberség-
tags:
bordélyház-fázis,
foto d,
my own work,
vers
2011-04-08
4x6 sor egy szeles tavaszi estéhez
hihetetlen
ihletéstől
szenvedek ma este,
s csupán annyi
lesz a sor, amennyi
most elfér itt mellette.
képzeletbeli
fotográfia,
emellé képzelem;
e mellé szól,
-illetve kattog-
rendetlen költeményem.
ha rendetlen is,
ha fejletlen,
mint a nevelői az árvát
úgy etetik,
s úgy szeretik,
akár a sajátját!
torz oszlopos
betűhalmaz ez,
nem gyermek, mi halandó,
de ily csodás
kép mellett
elhanyagolható..
2010-12-10
soulpieces
i wish i had more time to waste your youth
i wish i could be the one who carried on so easily
and i wish i had the chance to push you away from me
and wish it for eternity..
i wish i could be the one who carried on so easily
and i wish i had the chance to push you away from me
and wish it for eternity..
2010-11-09
személytelen
itt maradok veled,
megfogom a kezed,
szemedbe nézek
és semmit nem kérek,
csak hogy tovább nézhessem,
magamat hadd lessem
benne
benne
benned vagyok, kedvesem,
benned is magamat lesem,
amikor a kezemet fogod,
az enyémet nézegetem, látom,
a tied túl kicsi.
a kezed, drágám túl kicsi.
de azért szép.
de azért szép.
szép volt tőled, hogy választottál,
méghozzá engem, mert láttál,
ja, engem láttál, én voltam.
én és én, na meg a bioáram.
annyira kurvára jó vagyok, óh,
írok már egy verset magamról.
vagy rólad
vagy rólad
vagy rólad, vagy Ash Stymest-ről..
mert tegnap vele álmodtam, bizony.
megfogom a kezed,
szemedbe nézek
és semmit nem kérek,
csak hogy tovább nézhessem,
magamat hadd lessem
benne
benne
benned vagyok, kedvesem,
benned is magamat lesem,
amikor a kezemet fogod,
az enyémet nézegetem, látom,
a tied túl kicsi.
a kezed, drágám túl kicsi.
de azért szép.
de azért szép.
szép volt tőled, hogy választottál,
méghozzá engem, mert láttál,
ja, engem láttál, én voltam.
én és én, na meg a bioáram.
annyira kurvára jó vagyok, óh,
írok már egy verset magamról.
vagy rólad
vagy rólad
vagy rólad, vagy Ash Stymest-ről..
mert tegnap vele álmodtam, bizony.
nesze szabadvers bazmeg II.
ez a második felvonás
kivonás
és összeadás
nem tudsz semmi értelmeset írni, akkor inkább maradjon csukva a pofád, úgyis büdös
cáfold, bazmeg
felboncollak.
nem hiszed
NEM HISZED?
magadat fogod
megemészteni,
kinyírni,
leépíteni,
satöbbni,
aranyoskám.
lázam van, ez lesz az.
fázom van, ez lesz az.
nincs hőmérőm, így maradok.
kivonás
és összeadás
nem tudsz semmi értelmeset írni, akkor inkább maradjon csukva a pofád, úgyis büdös
cáfold, bazmeg
felboncollak.
nem hiszed
NEM HISZED?
magadat fogod
megemészteni,
kinyírni,
leépíteni,
satöbbni,
aranyoskám.
lázam van, ez lesz az.
fázom van, ez lesz az.
nincs hőmérőm, így maradok.
tags:
bordélyház-fázis,
vers
nesze szabadvers bazmeg
kedves és halovány
és sápadt és
halál színű és
csigák és
és ÉS
talán(y)..?
hagyj már békén!
kérlek én.
meg a vőlegény
halálozási arányok
aranyos,
aranyosi boglárka
bogárka.
ül a hasába'.
belepetézett a sátán
sántán.
árván
.
jó találmány.
fogd be a pofádat gép!
kérd ki magadnak, bazmeg.
nem kapsz semmit.
ennyit.
bambit.
lelemény,
kőkemény.
és?
bocsánat.
nem láttad a kacsámat?
kacsámat?
kacsámat?
berúgtál?
álltál?
piáltál?
hagyjál mál
vidor.
képen baszlak!
mászlak!
ha kihullana a hajad, ne engem hibáztass, nem voltam ott!
hol?
ne röhögj.
menj haza, anyád megmelegítette a kakaót neked.
ott a helyed
nem velem,
te elmebeteg
helyed meleg,
leheveredek.
ne kelljen neked sem eltespedned, letekerem fejem,
kellemetlen.
nem?
vessed meg lelkemet
te kerge nemecsek,
te
karga namacsak.
nem csak
csak csuklik
össze
csuklik
össze-csuklik
tinta van a vérem helyén
tinta
tintahal
megfojtalak a csápommal
a szeretetemmel
az enyémmel.
mel+l
kellene e mell, he?
lesheted.
balf*sz.
cenzúrázd az anyádat.
megfelel-e ez vajon.
a tömegnek,
sorban állsz, vagy bepofátlankodsz, te
tapló.
tacskó.
kutya!
lábhoz.
agyon taposlak!!
mondd már meg azért neki, hogy még mindig itt van a pólója.
vagy ne, különben sem akarom neki vissza adni.
különben sem venné fel többet.
felvettem.
és?
minek vetted fel?
minek hagytad itt?
minek gondolok rá?
anyá'?
hagyjál békén.
bákán.
vékán
abba folyik
igen.
a vérem mi?
látod hogy az?
elhiszed, mi!
a vérem, igen.
csak a fehérvértestek
a testek
a lelkek nem,
azokat eladtam.
már csak egy van, az is rohad, bazmeg..
cseber
veder
lehet nem kellesz
kellek te
felejthetetlen
fejetlen
elesetlen
szeder.
nem jó az,
mit ér az neked!
SEMMIT, BASSZUS
semmit.
annyit se..
írd már le azt is, hogy mennyire kellene levasalnom a szegélyét
a karimáját, mi
robot felszerelés
agy-leszerelés,
kikötök nálad, jó?
belőtteeeeedmagaaaaaaaaadteefaaaasz?
hagyjál már, csak fáradt vagyok
és depresszív
és degresszív
és agresszív
szívd ki az agyam
lobotómizálj!
fúrd meg a halántékom
hal ánték
lomtárba vele és végleges törlés
törlés
törlés
törlés
törés
törlés
nagy a rés
itt bent bazmeg
hol
anyádban
agresszívkodj már egy kicsit így unalmas
nem olvassák el úgyse, minek erőlködsz, kedvesem
kérdőjel
mondjad már mit nyalogatsz ott
olyan mint a testem
a tested mi
igen, olyan
és megfogta a bokám látod
az az enyém
hogy lehet
én itt állok, te állsz ott. és ez az én testem, én fogtam meg a bokámat.
hazudsz
minek
nem tudom.
azt szokták a magadfajták
hiszen egy fajból származunk
nem baszol át
miért hazudnék, mondd már meg
nem hazudsz, látnám rajtad
csak azt elfelejtetted hogy
ÉN TE VAGYOK ÉS AZ EMBER SAJÁT MAGÁNAK HAZUDIK A LEGTÖBBET, TE NAGY DARAB SZ..
ne beszélj magaddal így, szeresd magad
magad alatt
anyád
cenzúrázd
ilyenkor kinek az anyját szidom vajon
nem olyanon
alagút végén ott a fény, én látom
de előtte még azért
borulj ki, úgy
így
mutatom:
és sápadt és
halál színű és
csigák és
és ÉS
talán(y)..?
hagyj már békén!
kérlek én.
meg a vőlegény
halálozási arányok
aranyos,
aranyosi boglárka
bogárka.
ül a hasába'.
belepetézett a sátán
sántán.
árván
.
jó találmány.
fogd be a pofádat gép!
kérd ki magadnak, bazmeg.
nem kapsz semmit.
ennyit.
bambit.
lelemény,
kőkemény.
és?
bocsánat.
nem láttad a kacsámat?
kacsámat?
kacsámat?
berúgtál?
álltál?
piáltál?
hagyjál mál
vidor.
képen baszlak!
mászlak!
ha kihullana a hajad, ne engem hibáztass, nem voltam ott!
hol?
ne röhögj.
menj haza, anyád megmelegítette a kakaót neked.
ott a helyed
nem velem,
te elmebeteg
helyed meleg,
leheveredek.
ne kelljen neked sem eltespedned, letekerem fejem,
kellemetlen.
nem?
vessed meg lelkemet
te kerge nemecsek,
te
karga namacsak.
nem csak
csak csuklik
össze
csuklik
össze-csuklik
tinta van a vérem helyén
tinta
tintahal
megfojtalak a csápommal
a szeretetemmel
az enyémmel.
mel+l
kellene e mell, he?
lesheted.
balf*sz.
cenzúrázd az anyádat.
megfelel-e ez vajon.
a tömegnek,
sorban állsz, vagy bepofátlankodsz, te
tapló.
tacskó.
kutya!
lábhoz.
agyon taposlak!!
mondd már meg azért neki, hogy még mindig itt van a pólója.
vagy ne, különben sem akarom neki vissza adni.
különben sem venné fel többet.
felvettem.
és?
minek vetted fel?
minek hagytad itt?
minek gondolok rá?
anyá'?
hagyjál békén.
bákán.
vékán
abba folyik
igen.
a vérem mi?
látod hogy az?
elhiszed, mi!
a vérem, igen.
csak a fehérvértestek
a testek
a lelkek nem,
azokat eladtam.
már csak egy van, az is rohad, bazmeg..
cseber
veder
lehet nem kellesz
kellek te
felejthetetlen
fejetlen
elesetlen
szeder.
nem jó az,
mit ér az neked!
SEMMIT, BASSZUS
semmit.
annyit se..
írd már le azt is, hogy mennyire kellene levasalnom a szegélyét
a karimáját, mi
robot felszerelés
agy-leszerelés,
kikötök nálad, jó?
belőtteeeeedmagaaaaaaaaadteefaaaasz?
hagyjál már, csak fáradt vagyok
és depresszív
és degresszív
és agresszív
szívd ki az agyam
lobotómizálj!
fúrd meg a halántékom
hal ánték
lomtárba vele és végleges törlés
törlés
törlés
törlés
törés
törlés
nagy a rés
itt bent bazmeg
hol
anyádban
agresszívkodj már egy kicsit így unalmas
nem olvassák el úgyse, minek erőlködsz, kedvesem
kérdőjel
mondjad már mit nyalogatsz ott
olyan mint a testem
a tested mi
igen, olyan
és megfogta a bokám látod
az az enyém
hogy lehet
én itt állok, te állsz ott. és ez az én testem, én fogtam meg a bokámat.
hazudsz
minek
nem tudom.
azt szokták a magadfajták
hiszen egy fajból származunk
nem baszol át
miért hazudnék, mondd már meg
nem hazudsz, látnám rajtad
csak azt elfelejtetted hogy
ÉN TE VAGYOK ÉS AZ EMBER SAJÁT MAGÁNAK HAZUDIK A LEGTÖBBET, TE NAGY DARAB SZ..
ne beszélj magaddal így, szeresd magad
magad alatt
anyád
cenzúrázd
ilyenkor kinek az anyját szidom vajon
nem olyanon
alagút végén ott a fény, én látom
de előtte még azért
borulj ki, úgy
így
mutatom:
tags:
bordélyház-fázis,
bő,
vers
2010-09-10
József Attila - Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben (részletek)
ez szerelem?
ez szar
minden nő dögöljön meg
impotencia
túl az ó potencián
..es kommt darauf an ein Man [!] zu sein
Thomas Mann
Aquinói
Az aranyszamár
szemernyi
morzsa
jobb volna megdögleni
mért szeretném a nőket
hétfőn négykor
egykor és most
most kellenék
a Judit dögöljön meg!
agyonvert az a rohadt
miért fáj ma is
nem fáj
jáf
kár
rák
rokka
rokkant
..
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
jaj mama ne tessék bántani
az anyád az a büdös kurva már megdöglött mit orditsz
mit orditsz mindig, nem tudsz halkabban beszélni?
igenis
igenis
parancsol egy sajtot
van egy sajtos Óbudán attól kapsz majd jót
nincs igazság
mit értsz igazság alatt
nincs igazság még ez sem az
dolgozni
mindig csak dolgozni
mindig csak dolgozni
..
kihirdettetett
a hir jó hir
kis hal jó hal
jó ha meghal
mindegy hogy ki hal meg, én vagy más
Bertalan és Tamás
én semmit sem tudok
je ne sais rien
mais je peux
...
olyan rossz, hogy nincs Isten
én egész életemben hiába törekedtem, hiába voltam jó, hiába voltam rossz
ez szar
minden nő dögöljön meg
impotencia
túl az ó potencián
..es kommt darauf an ein Man [!] zu sein
Thomas Mann
Aquinói
Az aranyszamár
szemernyi
morzsa
jobb volna megdögleni
mért szeretném a nőket
hétfőn négykor
egykor és most
most kellenék
a Judit dögöljön meg!
agyonvert az a rohadt
miért fáj ma is
nem fáj
jáf
kár
rák
rokka
rokkant
..
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
jaj mama ne tessék bántani
az anyád az a büdös kurva már megdöglött mit orditsz
mit orditsz mindig, nem tudsz halkabban beszélni?
igenis
igenis
parancsol egy sajtot
van egy sajtos Óbudán attól kapsz majd jót
nincs igazság
mit értsz igazság alatt
nincs igazság még ez sem az
dolgozni
mindig csak dolgozni
mindig csak dolgozni
..
kihirdettetett
a hir jó hir
kis hal jó hal
jó ha meghal
mindegy hogy ki hal meg, én vagy más
Bertalan és Tamás
én semmit sem tudok
je ne sais rien
mais je peux
...
olyan rossz, hogy nincs Isten
én egész életemben hiába törekedtem, hiába voltam jó, hiába voltam rossz
tags:
józsefattila,
quote,
vers
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

